Korszakok és képeslapok

Fontosabb korszakok

1.	Az dualizmus korszaka vagy az Osztrák-Magyar Monarchia kora, Marosvásárhely a Monarchián belül Magyarországhoz tartozik	1867-1918
2.	A két világháború közötti időszak, Marosvásárhely a Román Királysághoz tartozik	1919-1940
3.	A „kis magyar világ” – Észak-Erdély Magyarország része	1940-1944
4.	A kommunizmus időszaka – Marosvásárhely  Romániához tartozik, egy időben a Magyar Autonóm Tartomány, majd a Maros-Magyar Autonóm tartomány, végül 1968 óta Maros megye központja	1947-1989

Mire kell figyelnünk, mit kell tudnunk ahhoz, hogy megállapítsuk, melyik korszakból származik egy marosvásárhelyi  képeslap?

1.	a képeslap felirata – a dualizmus korszakában (1867-1918) és a második világháború legnagyobb részében (1940-1944) csak magyar nyelvű felirat van a képeslapon
2.	a kép minősége, színe – minnél régebbi, annál gyengébb minőségű a kép,  a színezett képeslapok 1920-as években egyre ritkábban fordulnak elő, az 1970-es években fokozatosan eltűnnek a fekete-fehér képeslapok
3.	Utca vagy tér neve  –  kell ismerni, hogy milyen elnevezések voltak egy adott korszakban
4.	Egyes épületek megléte vagy hiánya – pl. egy kép, melyen szerepel valamelyik főtéri román  templom, nem lehet a dualizmus korából, vagy egy kép melyen a barátok templomának tornya mellől hiányzik maga a templom, nem lehet 1971 előtti
5.	Szobrok megléte vagy hiánya – pl. ha egy képen látható a Kossuth-szobor, az csak 1919 tavasza előtt készülhetett

Épületek  és szobrok melyeknek megléte, hiánya, állapota lehetővé teszi a két „magyar világ” – 1867-1918  és 1940-44 megkülönböztetését
A képeslap a dualizmus korából származik, ha magyar a felirat és...	A „kis magyar világból” való a képeslap, ha magyar a felirat és...
ha az  egykori Városháza esetleg  a Nyugdíjpalota már áll, a Kultúrpalota még nem (ez utóbbit 1913-ban fejezték be) Képek: 1.   2.	ha azokat az templomokat látjuk, melyek a két világháború között épültek: -  ortodox templom az egykori Kossuth-szobor helyén - görögkatolikus templom - unitárius templom Képek: 1.  2. 3.   4.  5.  6. 7.
ha látható Bodor Péter zenélő kútja Képek: 1.   2.	ha a Hangyaszövetkezet székházát vagy az egykori Megyeházát látjuk (eredeti vagy átépített formájában)  1.  2.  3.
ha az Apolló-palota két emeletes és nem három Képek: 1.	ha nincsenek szobrok a főtéren, de látszik néhány szobornak a talapzata (Latinitás emlékmű, Avram Iancu szobra) Képek: 1.  2.  __________________________________ ha sorszámmal kezdődik a képeslap Képek: 1.  2.  3.  4.
ha láthatóak ezek a szobrok: Bem, Kossuth, Rákóczi szobrai, a Petőfi-emlékmű Képek: 1.  2.   3.  4.  5.
ha nincsenek rajta azok az épületek, melyeket a két világháború között építettek: görög katolikus templom, ortodox templom, mai városháza (a két világháború között megyeháza)	ha bogárhátú autókat, a magyar hadsereg 1940-es bevonulását, esetleg Horthy Miklóst látjuk fehér lovon Képek: 1. 2.  3.  4.
Marosvásárhely éjjel, De csodálatosan nézel ki Képek: 1.  2.	ha lekapart feliratot látunk a Kultúrpalota homlokzatán Képek: 1.  2.

Lásd még: Marosvásárhely régi utcanevei: térkép

Feladatok:

I. Miért lehetünk biztosak, hogy az alábbi képeslap első világháború előtti, tehát a Monarchia korából származik?

Hiányzik a Kultúrpalota (1913-ban fejezték be), a Városháza 1907-re épült fel.

II. Miért két világháború közötti az alábbi képeslap?

1. habár a színezett képeslapoknak a Monarchia idején volt nagy divatja,  nem lehet dualizmus kori, mert románul van feltüntetve a város neve, és látható a román görögkatolikus templom, mely az 1920-as években épült.

2. a román felirat alapján akár azt is gondolhatnák, hogy második világháború utáni, de ezt kizárja az, hogy a képeslap színezett

III. Miért állíthatjuk, hogy az alábbi kép a második világháború idejéből való?

1. csak  magyar felirat - nem lehet két világháború közötti, vagy a második világháború utáni korszakból, amikor Marosvásárhely Romániához tartozott

2. a Főtérnek csak a dualizmus idején és a második világháború idején, a "kis magyar világban" volt Széchenyi tér a neve

3. nem lehet a képeslap dualizmus kori, mivel áll már az ortodox templom

4. a második világháború idején a főtéren nem állt szobor (a képen még látszik viszont az Avram Iancu szobor talapzata, tehát közvetlenül a "bevonulás" után vagyunk, 1940-ben) 

I. Képeslapok a dualizmus korából - 1. Utcák, terek és szobrok

- az első magyarországi képeslapok az 1890-es években jelennek meg

- 1904-1905-ig a képeslapok hátoldalára csak a címet lehetett írni, az üzenetet arra az oldalra írták, ahol a kép volt

- a 20. század eleji képeslapok fekete-fehérek, vagy színezettek

- a marosvásárhelyi képeslapok magyar nyelvűek. Más erdélyi települések gyakoriak voltak más nyelvű képeslapok is (főleg német) vagy két-három nyelvű képeslapok (német-magyar-román). 

 

  

Ritka kivétel: német nyelvű képeslap Marosvásárhelyről -  a Katonai Alreáliskola esetében viszont ez többször előfordult, mivel a közös, vagyis a császári és királyi (németül: kaiserlich und königliche - innen a K.u.K. rövidítés) hadseregben német volt a vezényleti nyelv.

Utcák, terek és szobrok

A 19. század második felében Marosvásárhelyen és máshol is az utcák és terek régi, sok esetben évszázadokig használt neveit megváltoztatják. A nemzet történelem "nagyjairól" nevezik el őket, akik tiszteletére szobrokat is állítanak. A legkedveltebb személyek 19. századiak (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Petőfi Sándor) vagy középkori magyar királyok (Szent László, Hunyadi Mátyás), erdélyi fejedelmek (Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc).

I. A város főtere

- tulajdonképpen egy hosszú, széles utca, melyet Poklos utcának neveztek, a Várhoz közelebb eső részét pedig Piacnak, Nagypiacnak

- még a dualizmus előtt Széchenyi térnek keresztelik át azt a felét, ahol a Bodor-kút állt, másik részét pedig a dualizmus idején Deák Ferenc utcának

- a főtér épületeinek egy része, köztük  három templom  (katolikus plébánia, barátok temploma, evangélikus templom) a dualizmus kora előtt épült

A Széchenyi tér, előtérben a Kossuth-szobor, jobbra a barátok temploma

Fontosabb utcák, terek

1.Bem tér (balra a Vártemplom, középen a Vargák bástyája, a Felsőbb Leányiskola még nem épült meg)

2. Szent György utca (itt Szentgyörgy a hátunk mögött van, jobbra a Zárda (ma Művészeti), előre a főtér

Az I. világháború idején a Szent György utcát II. Vilmos német császárról nevezik el (jobbra a Posta, bal oldalt a Köpeczi-Teleki-ház, távolabb a Zárda)

3. Szent Király utca - később Kossuth utca (1. balra a "Dudutz-sarok" - a Dudutz testvérek üzlete működöt itt, amíg meg nem épült a katolikus gimnázium (ma Unirea) új épülete, ez a ház adott otthont a katolikus fiúiskolának 2. jobbra a Köpeczi-Teleki-ház, amely a város legrégebbi polgári épülete, illetve a Szentgyörgy utca)

4. Baross Gábor utca - régi nevén Hajósköz - a főtéri evangélikus templomtól és az Agrár Banktól haladt a Székelyföldi Iparmúzeum felé

5. Gecse Dániel utca, évszázadokig  Szent Miklós utca,
a Református Kollégiumtól haladt a református Kistemplom irányába. Jobbra a Teleki Téka

6. Az Iskola utca - a Baross Gábor utcát kötötte össze a Kossuth Lajos utcával,

legfontosabb épülete: a dualizmus idején emelt zsinagóga

Szobrok, emlékművek
Székely vértanúk emlékműve (Postarét)	1.   2.	Ma is áll, itt tartják a március 15-ei megemlékezéseket, illetve a Székely Szabadság Napját. 1854. március 10-én itt végezték  ki Török János kollégiumi tanárt, Gálfi Mihály ügyvédet és  Horváth Károly földbirtokost, akik Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar szabadságharc lángját újra fellobbantani.
Bem József szobra (Széchenyi tér)	1.  2.  3.  4.  5.	Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, miután Marosvásárhely Romániához kerül, ledöntik, megsemmisítik őket.
Kossuth Lajos szobra  (Széchenyi tér)	1.  2.  3.  4.  5.   6.
II. Rákóczi Ferenc szobra  (a Kossuth Lajos utca és az Arany János utca találkozásánál)	1.
Petőfi-emlékmű (Széchenyi tér)	1.  2.

I. Képeslapok a dualizmus korából - 2. A Főtér és épületei

1) A dualizmus kora előtt épültek:

Bodor-kút és a Barátok temploma

A Köpeczi-Teleki-ház (balra) és a Görög ház (a szobortól jobbra)

a  Köpeczi-Teleki-ház a főtér sarkán

a Keresztelő Szent János plébánia (jobbra)

Barátok temploma és Apolló-palota

Toldalagi-palota (jobbra)

Az evangélikus templom (bal oldalon) - a csúcsíves záródású ablakokkal ellátott épületet második világháború után bontották le

2) A dualizmus idején épült:

Transilvania szálló

a Papp-Bányai-palota (balra) és a rendőrség épülete (szintén kétemeletes, a harmadik balról)

a rendőrség épülete (a második épület jobbról)

a Korzó kávéház és  a szecessziós stílusú Vámos-ház

A Baross Gábor utca sarkán álló szecessziós épületben ma is bank található

a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett szecessziós Városháza

a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett szecessziós stílusú

Ferenc József Közművelődési Ház (vagy Kultúrpalota)

I. Képeslapok a dualizmus korából - 3. Iskolák és más középületek

Marosvásárhelyen 19. század végén és a 2O. század elején több iskolát építettek. Ezekben az épületekben ma is tanintézmények működnek. 

Az iskola neve a dualizmus idején (kattints rá az iskola nevére)	A tanintézmény neve napjainkban
Katolikus Leánynevelő Intézet (Zárda)	Művészeti Líceum
Katolikus Fiúgimnázium	Unirea
Felsőbb Leányiskola	Papiu
Református Kollégium	Bolyai Líceum, Refomátus Líceum
Katonai Alreáliskola	MOGYE -  (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem)
Felső Kereskedelmi Iskola	Petru Maior Egyetem
Polgári Fiúiskola	Petru Maior Egyetem

Posta - Szentgyörgy utca

Székelyföldi Iparmúzeum (ma Természetrajzi múzeum) - Baross Gábor utca