- az első magyarországi képeslapok az 1890-es években jelennek meg
- 1904-1905-ig a képeslapok hátoldalára csak a címet lehetett írni, az üzenetet arra az oldalra írták, ahol a kép volt
- a 20. század eleji képeslapok fekete-fehérek, vagy színezettek
- a marosvásárhelyi képeslapok magyar nyelvűek. Más erdélyi települések gyakoriak voltak más nyelvű képeslapok is (főleg német) vagy két-három nyelvű képeslapok (német-magyar-román).
Ritka kivétel: német nyelvű képeslap Marosvásárhelyről - a Katonai Alreáliskola esetében viszont ez többször előfordult, mivel a közös, vagyis a császári és királyi (németül: kaiserlich und königliche - innen a K.u.K. rövidítés) hadseregben német volt a vezényleti nyelv.
Utcák, terek és szobrok
A 19. század második felében Marosvásárhelyen és máshol is az utcák és terek régi, sok esetben évszázadokig használt neveit megváltoztatják. A nemzet történelem "nagyjairól" nevezik el őket, akik tiszteletére szobrokat is állítanak. A legkedveltebb személyek 19. századiak (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Petőfi Sándor) vagy középkori magyar királyok (Szent László, Hunyadi Mátyás), erdélyi fejedelmek (Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc).
I. A város főtere
- tulajdonképpen egy hosszú, széles utca, melyet Poklos utcának neveztek, a Várhoz közelebb eső részét pedig Piacnak, Nagypiacnak
- még a dualizmus előtt Széchenyi térnek keresztelik át azt a felét, ahol a Bodor-kút állt, másik részét pedig a dualizmus idején Deák Ferenc utcának
- a főtér épületeinek egy része, köztük három templom (katolikus plébánia, barátok temploma, evangélikus templom) a dualizmus kora előtt épült
A Széchenyi tér, előtérben a Kossuth-szobor, jobbra a barátok temploma
Fontosabb utcák, terek
1.Bem tér (balra a Vártemplom, középen a Vargák bástyája, a Felsőbb Leányiskola még nem épült meg)
2. Szent György utca (itt Szentgyörgy a hátunk mögött van, jobbra a Zárda (ma Művészeti), előre a főtér
Az I. világháború idején a Szent György utcát II. Vilmos német császárról nevezik el (jobbra a Posta, bal oldalt a Köpeczi-Teleki-ház, távolabb a Zárda)
3. Szent Király utca - később Kossuth utca (1. balra a "Dudutz-sarok" - a Dudutz testvérek üzlete működöt itt, amíg meg nem épült a katolikus gimnázium (ma Unirea) új épülete, ez a ház adott otthont a katolikus fiúiskolának 2. jobbra a Köpeczi-Teleki-ház, amely a város legrégebbi polgári épülete, illetve a Szentgyörgy utca)
4. Baross Gábor utca - régi nevén Hajósköz - a főtéri evangélikus templomtól és az Agrár Banktól haladt a Székelyföldi Iparmúzeum felé
5. Gecse Dániel utca, évszázadokig Szent Miklós utca,
a Református Kollégiumtól haladt a református Kistemplom irányába. Jobbra a Teleki Téka
a Református Kollégiumtól haladt a református Kistemplom irányába. Jobbra a Teleki Téka
6. Az Iskola utca - a Baross Gábor utcát kötötte össze a Kossuth Lajos utcával,
legfontosabb épülete: a dualizmus idején emelt zsinagóga
Szobrok, emlékművek
|
||
Székely vértanúk emlékműve
(Postarét)
|
Ma is áll, itt tartják a március 15-ei megemlékezéseket, illetve a Székely Szabadság Napját. 1854. március 10-én itt végezték ki Török János kollégiumi tanárt, Gálfi Mihály ügyvédet és Horváth Károly földbirtokost, akik Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar szabadságharc lángját újra fellobbantani. |
|
Bem József szobra
(Széchenyi tér)
|
Az Osztrák-Magyar
Monarchia felbomlása után, miután Marosvásárhely Romániához kerül, ledöntik,
megsemmisítik őket.
|
|
Kossuth Lajos szobra
(Széchenyi tér)
|
||
II. Rákóczi Ferenc szobra
(a Kossuth Lajos utca és az Arany János utca
találkozásánál)
|
||
Petőfi-emlékmű
(Széchenyi tér)
|
||