2016. december 3., szombat

I. Képeslapok a dualizmus korából - 1. Utcák, terek és szobrok





- az első magyarországi képeslapok az 1890-es években jelennek meg
- 1904-1905-ig a képeslapok hátoldalára csak a címet lehetett írni, az üzenetet arra az oldalra írták, ahol a kép volt
- a 20. század eleji képeslapok fekete-fehérek, vagy színezettek
- a marosvásárhelyi képeslapok magyar nyelvűek. Más erdélyi települések gyakoriak voltak más nyelvű képeslapok is (főleg német) vagy két-három nyelvű képeslapok (német-magyar-román). 

 

  


Ritka kivétel: német nyelvű képeslap Marosvásárhelyről -  a Katonai Alreáliskola esetében viszont ez többször előfordult, mivel a közös, vagyis a császári és királyi (németül: kaiserlich und königliche - innen a K.u.K. rövidítés) hadseregben német volt a vezényleti nyelv.


Utcák, terek és szobrok


A 19. század második felében Marosvásárhelyen és máshol is az utcák és terek régi, sok esetben évszázadokig használt neveit megváltoztatják. A nemzet történelem "nagyjairól" nevezik el őket, akik tiszteletére szobrokat is állítanak. A legkedveltebb személyek 19. századiak (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Petőfi Sándor) vagy középkori magyar királyok (Szent László, Hunyadi Mátyás), erdélyi fejedelmek (Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc).

I. A város főtere

- tulajdonképpen egy hosszú, széles utca, melyet Poklos utcának neveztek, a Várhoz közelebb eső részét pedig Piacnak, Nagypiacnak
- még a dualizmus előtt Széchenyi térnek keresztelik át azt a felét, ahol a Bodor-kút állt, másik részét pedig a dualizmus idején Deák Ferenc utcának
- a főtér épületeinek egy része, köztük  három templom  (katolikus plébánia, barátok temploma, evangélikus templom) a dualizmus kora előtt épült

A Széchenyi tér, előtérben a Kossuth-szobor, jobbra a barátok temploma



Fontosabb utcák, terek

1.Bem tér (balra a Vártemplom, középen a Vargák bástyája, a Felsőbb Leányiskola még nem épült meg)



2. Szent György utca (itt Szentgyörgy a hátunk mögött van, jobbra a Zárda (ma Művészeti), előre a főtér


Az I. világháború idején a Szent György utcát II. Vilmos német császárról nevezik el (jobbra a Posta, bal oldalt a Köpeczi-Teleki-ház, távolabb a Zárda)

3. Szent Király utca - később Kossuth utca (1. balra a "Dudutz-sarok" - a Dudutz testvérek üzlete működöt itt, amíg meg nem épült a katolikus gimnázium (ma Unirea) új épülete, ez a ház adott otthont a katolikus fiúiskolának 2. jobbra a Köpeczi-Teleki-ház, amely a város legrégebbi polgári épülete, illetve a Szentgyörgy utca)



4. Baross Gábor utca - régi nevén Hajósköz - a főtéri evangélikus templomtól és az Agrár Banktól haladt a Székelyföldi Iparmúzeum felé


5. Gecse Dániel utca, évszázadokig  Szent Miklós utca,
a Református Kollégiumtól haladt a református Kistemplom irányába. Jobbra a Teleki Téka







6. Az Iskola utca - a Baross Gábor utcát kötötte össze a Kossuth Lajos utcával,
legfontosabb épülete: a dualizmus idején emelt zsinagóga




Szobrok, emlékművek


Székely vértanúk emlékműve
(Postarét)


1.   2. 

Ma is áll, itt tartják a március 15-ei megemlékezéseket, illetve a Székely Szabadság Napját. 1854. március 10-én itt végezték  ki Török János kollégiumi tanárt, Gálfi Mihály ügyvédet és  Horváth Károly földbirtokost, akik Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar szabadságharc lángját újra fellobbantani.

Bem József szobra
(Széchenyi tér)
 1.  2.  3.  4.  5.  


Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, miután Marosvásárhely Romániához kerül, ledöntik, megsemmisítik őket.

Kossuth Lajos szobra
 (Széchenyi tér)
 1.  2.  3.  4.  5.   6. 
II. Rákóczi Ferenc szobra
 (a Kossuth Lajos utca és az Arany János utca találkozásánál)
1. 
Petőfi-emlékmű
(Széchenyi tér)
1.  2.